gluténmentes étkezés
Egészség,  Táplálkozás

Gluténérzékenység – Mindennapi kenyerünket add meg…inkább ne!

Kezdjük az elején, kicsit menjünk vissza az időben. Hogyan alakult ki az emberiségnél ez a fajta autoimmun betegség? 10.000 évvel ezelőtt az ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. Az egyre növekvő számunkat ezzel az életmóddal nem tudtuk fenntartani, ki kellett találni egy másik vonalat. Sok-sok idő kellett ahhoz, hogy elérje az emberiség, hogy a gabonából egy ehető formációt készítsen. A földművelésre való áttérés után a leletek tanulmányozása bizonyította, hogy az emberi egészségre egyáltalán nem volt jó hatással. Megjelent a csontritkulás, vérszegénység, csökkent az átlag magasság, gyakorivá váltak a fertőző betegségek. Ennek az oka a genetikai össze nem illés. A jó oldala az, hogy az emberiség életben maradt ugyan, de a sötét oldala, hogy az evolúciós fejlődés nem alakul át ennyire gyorsan, genetikailag nem tudunk alkalmazkodni ekkora mértékű gabona fogyasztáshoz.

A glutén érzékenységet a 19.század utolsó harmadában kezdték felismerni, mikor elterjedni kezdett a 3 genomú gabonafajta, mely már tartalmazta a mérgező alfa-gliadint. Az ősi gabonák nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmazták az alfa-gliadint. Az akkoriban bevezetett finom őrlési technika még emészthetőbbé tette ezt a fajta gabonafehérjét.

Sokáig nem volt elismerve, hogy ez a fajta fehérje problémákhoz vezethet, de ma már tudományosan is alátámasztották, hogy cölikáliát okoz. A gluténérzékenységet sokáig csak a népesség egy szűk 1-3%-át érintő autoimmun betegségnek gondolták. Ez a réteg napról napra növekszik, a 60 év alattiak száma a négyszeresére nőt az elmúlt években.

A glutént senki sem tudja 100%-ban megemészteni, mindig visszamard egy 33 aminósavból álló töredék, ami szépen rátelepszik a bélfalunkra, és ettől válik a bélfalunk áteresztővé. A szivárgó bél szindrómát nehéz felismerni, az orvoslásban nem igazán veszik tudomásul létezését (szerencsére ez változóban van). A bél szivárgást maga a szervezetünk hozza létre védekezésképpen. Egy ősi mechanizmus így véd meg minket a behatoló mikroorganizmusoktól, mérgektől. A bélrendszerünk különféle fehérjéket (zonulint) kezd el termelni, amitől a bélfal sejtjei elkezdenek távolodni, így ezeken a „lyukakon” vizet enged be, mely hasmenés formájában kiüríti a kórokozókat. Mivel a mai nyugati ember állandóan fogyaszt alfa-gliadint a bélfal mindig nyitott marad, így átjárhatóvá válik. Az áteresztés miatt olyan anyagok is kijutnak a szervezetünkbe, amik nem oda valók. A bélfal másik oldalán ott van még az immunrendszerünk, akik megtámadják ezeket az oda nem illő anyagokat, így némely saját szövetet is megtámadnak, ezt nevezik autoimmun betegségnek.

Ez a fajta autoimmun betegség számos más területen is gondot okoz, mint például allergiás megbetegedéseket vált ki. Továbbá, autizmus, hiperaktivitás, krónikus fáradtság szindróma, gyulladásos bélbetegségek, elhízás, inzulin rezisztencia, bizonyos ráktípusok, depresszió.

Mi a konklúzió?

Nehezen tudjuk elképzelni az életet gabonafélék nélkül. Én amondó vagyok, hogy a mértékletességre törekedjünk. Nem kell teljesen megvonni, de mindenképp csökkentsük a glutén bevitelét. Fogyasszunk több gluténmentes gabonákat (köles, quinoa, cirok, amaránt, hajdina, teff, zab…), zöldségeket. Figyeljünk testünk jelzéseire, érdemes étkezési naplót is vezetned. Feljegyezni, hogy milyen ételek után, milyen tüneteket tapasztalsz. Fontos az önvizsgálat, de ha tartós problémát észlelsz, mindenképp kérd szakember segítségét.

Személyre szabott vitamin és ásványi anyag ajánlást az étrend mellé kapod, ha itt jelentkezel.